Frostiron-Sleep

Sleep

Egy nap intenzív edzés után Tony Stark teljesen kimerült. Ma földhöz vágták, megverték, és Steve keményen földhöz vágta. A bokája még mindig fájt.

Amikor a lifttel a Stark-torony tetejére ért és bement a nappaliba, az első dolga volt, hogy belezuhanjon a kanapéjába. Csak ült ott néhány percig, teljesen nyugodtan, és a plafont bámulta. Még azt sem vette észre, hogy a szemhéja egyre nehezebbé vált, majd egy rövid idő elteltével mély álomba merült.

Nem sokkal később arra ébredt fel, hogy valaki felemelte őt. Érezte, hogy valaki átkulcsolja a hátát és a térdét, majd egy meleg testet, melyet már oly jól ismert. végül megérezte az általa annyira kedvelt illatot. Loki volt az. Loki cipelte a karjaiban, mint valami menyasszonyt.

Tony arcát az isten mellkasába fúrta, mélyen beszívta az illatát, majd még mindig csukott szemmel megszólalt:
- Mit csinálsz?

- Felviszlek az ágyba   -Loki ingerült hangot hallatott- Ha a kanapén aludnál egész éjjel, holnap hallgathatnám a nyafogásodat, hogy mennyire fáj a hátad. És én ezt nem akarom.

- Ó. Jól van. -Tony öntudatlanul motyogott, majd újra mély álomba zuhant.

Nem emlékezett rá, mikor kedvese az ágyba fektette, ahogy arra sem, amikor levetkőztette. Nem érzett gyengéd csókot a homlokán, és azt sem, amikor Loki betakarta.

Az éjszaka közepén felébredve azt vette észre, hogy párja összegömbölyödve simult a hátához, majd karjaival átölelte, miközben gyengéd csókot nyomott hollófekete hajára.