Frostiron egyperces- Hóesés
Cím: Hóesés
Fandom: Bosszúállók
Párosítás: Loki Laufeyson / Tony
Stark
Figyelmeztetések: OOC karakterek.
Slash
Műfaj: Fluff, Hurt/Comfort
HÓESÉS
Tony hirtelen pánikba esett. Már
mindenütt kereste Lokit, de az isten egyszerűen nem volt sehol.
Szívét átjárta a jeges félelem.
Gyorsan magára kapta a kabátját, kisietett a lakásból, majd találomra elindult valamerre, miközben gondolkodott. Hol lehet? Történt vele valami? Elrabolták volna? Nem azt nem hiszem mégiscsak egy isten... Meg tudja magát védeni, végül is egy egyszerű ember nem tudott volna egyszerűen kihajítani az ablakon, mint valami szemetet... Erre az emlékre megborzongott. Talán csak játszott velem? Rám unt és most csak fogta magát és itt hagyott? Nem tehette... De igen, megtehette. Talán van már valaki más... Vagy megbántottam valamivel? Emlékszem ebédnél még minden rendben volt, leszámítva azt a furcsa kifejezést az arcán, amit nem tudtam hová rakni. Mostanáig.
Ahogy ezek a gondolatok jártak a fejében, egyre elöntötte a düh. Aztán egyszer csak megpillantotta Lokit, aki épp egy padon ült és őt nézte kíváncsisággal a szemében. Na azt már nem. Nem úszod meg ennyivel.
Gyorsan magára kapta a kabátját, kisietett a lakásból, majd találomra elindult valamerre, miközben gondolkodott. Hol lehet? Történt vele valami? Elrabolták volna? Nem azt nem hiszem mégiscsak egy isten... Meg tudja magát védeni, végül is egy egyszerű ember nem tudott volna egyszerűen kihajítani az ablakon, mint valami szemetet... Erre az emlékre megborzongott. Talán csak játszott velem? Rám unt és most csak fogta magát és itt hagyott? Nem tehette... De igen, megtehette. Talán van már valaki más... Vagy megbántottam valamivel? Emlékszem ebédnél még minden rendben volt, leszámítva azt a furcsa kifejezést az arcán, amit nem tudtam hová rakni. Mostanáig.
Ahogy ezek a gondolatok jártak a fejében, egyre elöntötte a düh. Aztán egyszer csak megpillantotta Lokit, aki épp egy padon ült és őt nézte kíváncsisággal a szemében. Na azt már nem. Nem úszod meg ennyivel.
- LOKI!
Merre jártál? Hogy képzeled, hogy
egyszer csak fogod magad és szó nélkül eltűnsz?
- Lehiggadnál?
- NEM
HIGGADOK LE!
Tony
szó szerint beleüvöltött az isten képébe.
- Te
önző, megalomániás ripacs! Van fogalmad róla, hogy min mentem
keresztül? Több mint egy félórája kereslek megállás nélkül!
Erre amikor megtalállak, csak ülsz és vigyorogsz mint valami...
A
mondat végét már nem tudta befejezni, mert hirtelen egy hógolyó
találta el az arcát. A döbbenettől még a szája is tátva
maradt.
- Mondtam,
hogy hűtsd le magad, de te nem hallgattál rám...
A mondat végét ő sem tudta befejezni, mert Tony hógolyókkal kezdte dobálni, amiből az egyik arcon csapta.
- Ha
harc hát legyen harc!
Hosszú
ideig nem lehetett mást látni mint a hógolyókat, melyek hol az
egyiket, hol a másikat találták el. A végén mind a ketten
kifulladva, idült vigyorral az arcukon botladoztak egymás felé.
- Legközelebb egyből ezzel kezdem.
Tony erre csak morgott egyet. Loki felhúzta a szemöldökét, és hirtelen megragadta a másik karját, maradásra késztetve ezzel őt, majd komolyan a másik szemébe nézett.
- Gondolkodtam. Kettőnkön. Rengeteg bonyodalmunk van, hihetetlen hogy minden apróságon össze tudunk veszni. A barátaid sem örülnek annak, hogy veled vagyok...
Tony megborzongott, s félni kezdett. Ne! Csak ezt ne. Nem akarom hallani ami most következik...
- ...De mindezek ellenére úgy döntöttem veled akarok maradni. Örökké. Nem számít, hogy mások mit gondolnak. Veled akarok lenni. Soha senki sem értett meg még így mint te. Elfogadtál olyannak, amilyen vagyok, és nem akartál megváltoztatni. Szembeszálltál értem egy egész világgal... Szeretlek. Csak te számítasz. Senki és semmi más... Mond csak megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz?
Tony egy ideig meredten állt. Nem számított semmi ilyesmire. Aztán amikor eljutott a tudatáig, hogy az isten mit mondott az imént neki, szó szerint letámadta. Úgy csókolta, mintha az élete múlna rajta, s párja is legalább olyan szenvedélyesen viszonozta azt, ami miatt elvesztették az egyensúlyukat, s elestek. Tony ránézett kedvesére, s soha azelőtt még ne látta olyan gyönyörűnek, mint akkor a hóesésben.
- Igen.
Hozzád. Bármit amit csak akarsz. Szeretlek.
Suttogta
az utolsó szót az isten szájába...
Ajánlanám szíves figyelmedbe, hogy olyan, hogy elveszti az egyensúlyt a lába alól, nem létezik. ("elvesztették a lábuk alatt az egyensúlyt") A talajt elveszthetik a lábuk alól, bár ha már az egyensúly is ott van...
VálaszTörlésIlletve olyan kifejezés sincs, hogy muszáj voltam én. A helyes, a nekem kellett; muszáj volt tennem valamit; muszáj volt cselekednem stb.
VálaszTörlésVagy még a muszáj volt nekem...
VálaszTörlésKöszönöm hogy szóltál, átolvastam és kijavítottam a hibákat amiket találtam.
TörlésMég van egy, a mindenütt bekerestelek.
VálaszTörlés